A víz lesz a klimaváltozással összefüggő globális szénkörforgás meghatározó tényezője?


Ma már elfogadott, hogy a klímaváltozás egyik oka az emberi tevékenységből származó (antropogén) széndioxid légkörben való felhalmozódása, illetve az ezáltal megnövekedett üvegházhatás. Jelenleg a földi ökoszisztémák az antropogén eredetű széndioxidnak megközelítőleg egynegyedét nyelik el, lassítva ezáltal a globális felmelegedést. Ahhoz, hogy klímánk jövőbeli alakulásáról jobb képet alkothassunk, igen lényeges megtudnunk, hogy milyen tényezők alakítják az évről évre változó széndioxid-megkötést.

Jelenlegi ismereteink szerint a Föld szénmérlegének (kibocsátott szén és megkötött szén arányának) éves ingadozása leginkább a trópusi hőmérsékletekkel van összefüggésben. Ezzel szemben egyes kutatások azt mutatják, hogy a vízszegény régiókban a legváltozékonyabb a szénmérleg, vagyis a víz befolyásolja leginkább a széndioxid-megkötés alakulását.

Erre a látszólagos ellentmondásra ad magyarázatot a jénai Max Planck Biogeokémiai Intézet vezette kutatás, amelyet néhány napja a világ legnevesebb tudományos folyóirata, a Nature publikált és amelyben a Sapienta Erdélyi Magyar Tudományegyetem csíkszeredai Biomérnöki Tanszékének oktatója, dr. Ráduly Botond is részt vett. A kutatás során matematikai modellek és számítógépes szimulációk segítségével elemezték a hőmérséklet illetve a víz hatását a földi növénytakaró és a légkör közötti széncserére, a teljes földfelszínen, úgy kis mint nagy léptékben.

A kutatás rámutat, hogy bár a teljes Földre vetítve úgy tűnhet, hogy a szénmérleg valóban a hőmérséklettel együtt változik, lokálisan vizsgálva leginkább az ökoszisztémák számára hozzáférhető vízmennyiséggel mutat összefüggést. Ez két kompenzáló hatásnak is tulajdonítható.

„Egyrészt vízhiányban a fotoszintézis csökkenését részben ellensúlyozza a sejtlégzés csökkenése. Magyarán a szárazság csökkenti a széndioxid-megkötést, ám csökken a növények által kilélegzett széndioxid mennyisége is” – magyarázza Ráduly Botond, a környezetmérnök szak oktatója.

„Másrészt meg ott a térbeli kompenzáció: globálisan vizsgálva nem látszik a víz hatása, mert míg egy zónában a szárazság alakítja a szén megkötését, egy másik zónában éppen a sok csapadék miatt alakul másképp a szénmérleg. A helyi hatások egymást kioltják globális szinten, de helyileg nagyon is léteznek és meghatározó szerepük van a szén körforgásában”.

Ugyanakkor nem biztos hogy a víz szerepe a jövőben is rejtett marad: mivel a globális felmelegedés a víz körforgását is módosítja, a kutatók azt várják, hogy a jövőben a víz lesz a szénmérleg ingadozását meghatározó legfőbb tényező globális szinten is. Mindenesetre ezentúl óvatosabban kell kezelni a hőmérséklet és a széndioxid-megkötés közötti egyszerű összefüggést, és csak az ökoszisztémák számára hozzáférhető vízmennyiséggel együtt szabad azt hosszú távú klimaváltozásos előrejelzésekre használni.

Ha érdekelnek további cikkeink, szeretnél meglepetés kedvezményeket iratkozz fel hírlevelünkre!


Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.