Az erdélyi magyarok sokkal optimistábbak, mint a románok, de borúlátóbbak is


Románia teljes lakosságához képest több vonatkozásban is elégedettebbek helyzetükkel az erdélyi magyarok, az ország jövőjét illetően azonban pesszimistábbak a többségnél – egyebek között ez derült ki abból az RMDSZ által rendelt közvélemény-kutatásból, amelynek az eredményeit csütörtökön ismertette Kolozsváron Barna Gergő és Kiss Tamás szociológus, illetve Porcsalmi Bálint, az RMDSZ ügyvezető elnöke.

A sajtótájékoztatóról a Maszol.ro hírportál közölt átfogó, grafikonokkal is illusztrált beszámolót. A 2017. december 9-e és 2018. január 12-e között végzett nagymintás – 1636 magyar és 1433 román nyelvű kérdőíven alapuló – kutatás három célcsoportra, az erdélyi magyarokra, az erdélyi románokra és az ország teljes lakosságára összpontosítva hasonlította össze a különböző kérdésekre adott válaszokat.

Az erdélyi magyarok a többségi lakosságnál nagyobb arányban gondolják úgy, hogy csökkenni fog a demokrácia szintje, és az életszínvonal, nőni fog a korrupció és a kivándorlás mértéke. Az elvándorlás erősödését például a teljes lakosság 51 százaléka és a magyarok 75 százaléka valószínűsíti. Jelenlegi életszínvonala tekintetében azonban a magyar válaszadók 53 százaléka vallotta magát elégedettnek, miközben az országos átlag csak 41 százalék. Iskolázottságukkal, egészségi állapotukkal és munkahelyükkel is elégedettebben nyilatkoztak a többségnél a magyar válaszadók.

A románoknál nagyobb arányban (83 százalék az 59-hez képest) utasítják el az erdélyi magyarok a nem európai bevándorlókat, és a többségnél kisebb arányban (37 százalék az 55-höz képest) bíznak az Európai Unióban. Barna Gergő ez utóbbi adatot azzal magyarázta, hogy a csatlakozás nem váltotta be a hozzá fűzött gazdasági reményeket, az unió nem vállalja fel az elvárt szinten a kisebbségi ügyeket, de a magyar kormány Brüsszel-ellenes üzenetei is befolyásolhatják az eredményt.

A felmérés szerint hatalmas változás ment végbe az utóbbi másfél évtizedben az erdélyi magyarok médiafogyasztási szokásai terén: míg korábban a magyar nyelvű tévéműsorokat 25 százalékuk követte, ez az arány mára 75 százalékra emelkedett, a román nyelvű műsorok nézettsége pedig 50-ről 10 százalékra csökkent körükben.

A kutatás – számos más szociológiai mutató mellett – az erdélyi magyarok politikai opcióira is kitért, amelyben nem sok változást mutatott ki 2010-hez képest: ha most rendeznének országos választást, az erdélyi magyarok 51 százaléka járulna az urnákhoz, 89 százalékuk az RMDSZ-re, 4 százalékuk az Erdélyi Magyar Néppártra (EMNP), 3 százalékuk pedig a Magyar Polgári Pártra (MPP) szavazna.