MOGYE-ügy: Nem döntött a szenátus a magyar gyógyszerészképzésről


A Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem (MOGYE) szenátusa döntéshozatal nélkül tárgyalta hétfőn a magyar gyógyszerészképzés ügyét – tájékoztatta a közmédiát Szabó Béla professzor, a magyar tagozat választott vezetője.

mogye

Az egyetem vezető testületének arra a kérdésre kellett volna választ találnia, hogy vehetnek-e fel hallgatókat a 2015-2016-os tanévben magyar tannyelvű gyógyszerészeti szakra. Leonard Azamfirei rektor múlt héten azt közölte, hogy az országos akkreditációs bizottság csak a román nyelvű képzéshez hagyott jóvá beiskolázási keretszámot.

Szabó Béla a szenátus hétfői ülése után elmondta, az egyetem vezetői az akkreditációs bizottság álláspontja alapján két lehetséges megoldást vázoltak fel. Egyik esetben a magyar képzést a román keretében engedélyeznék, a másikban a magyar tagozat külön akkreditációt kaphatna, de – álláspontjuk szerint – ez csak ideiglenes lehet.

A magyar tagozat egyik megoldást sem tartja elfogadhatónak.

“A román többség próbált meggyőzni, hogy semmilyen gyakorlati előnye nincsen annak, ha külön akkreditáltatjuk a magyar gyógyszerészképzést” – nyilatkozta a tagozatvezető.

Hozzátette, a közös működési engedély csak egyfajta megtűrt státuszt szabna meg a magyar képzésnek. Az ideiglenes működési engedélyt pedig azért nem tartják elfogadhatónak, mert az egyetem vezetőségének az álláspontja szerint ez sem biztosítana önállóságot a magyar képzésnek, és a jelenlegi helyzethez képest is visszalépést jelentene. Ráadásul nyilvánvaló diszkrimináció lenne, ha ugyanarra a képzésre a román tagozat végleges, a magyar pedig csak ideiglenes működési engedélyt kapna.

“Visszajutottunk oda, ahol az elmúlt négy évben voltunk. Összejátszik ellenünk a minisztérium az akkreditációs bizottság és a rektor. Mindegyik a másikra hivatkozva állítja, hogy a mi kérésünknek lehetetlen eleget tenni” – jelentette ki Szabó Béla.

A tagozatvezető időhúzásnak tekintette, hogy a szenátus nyitva hagyta a magyar gyógyszerészképzés kérdését. Hozzátette, ha májusig nem születik döntés, megtörténhet, hogy nem hirdethetnek felvételit a magyar nyelvű gyógyszerészeti szakra.

A szenátusi ülés után a magyar tagozat vezetősége arról határozott, hogy nyílt levélben fejtik ki álláspontjukat a minisztériumnak és az akkreditációs bizottságnak, és hivatalos állásfoglalásra kérik a hatóságokat. Szabó Béla hozzátette, 2011 óta nyolc beadványt küldtek az Oktatási Minisztériumba, valamennyi válasz nélkül maradt. “Néha felhívtak Bukarestbe tárgyalni, de a velünk folytatott tárgyalás előtt mindig egyeztették az álláspontjukat az egyetem román vezetésével” – jelentette ki a magyar tagozat vezetője.

A MOGYE kizárólag magyar tannyelvű intézményként alakult meg 1945-ben. Az intézményben a kommunista pártvezetés szóbeli utasítására vezették be 1962-ben a román nyelvű oktatást is, amely fokozatosan háttérbe szorította a magyar orvos- és gyógyszerészképzést. Ma az egyetem vezető testületei a román oktatók kétharmados többségével működnek. Az oktatási törvény előírásai szerint a felsőoktatási intézményeknek ötévenként új működési engedélyt kell szerezniük valamennyi képzésükre.