Az RMDSZ két árnyékjelentését ismertette Kelemen Hunor Strasbourgban, az Európai Parlament Kisebbségi Munkacsoportjának csütörtöki soros ülésén. A szövetségi elnök szerint az, hogy Románia kétéves késéssel nyújtotta be a Kisebbségvédelmi Keretegyezményről szóló jelentését, azt mutatja, hogy nem veszi komolyan sem saját, sem pedig a nemzetközi szerződésekben elfogadott vállalásait.
Fotó: kelemenhunor.ro
Kelemen Hunor kifejtette, az Európa Tanács Kisebbségvédelmi Keretegyezményének romániai gyakorlatba ültetéséről, illetve a Kisebbségi Nyelvek Európai Chartájának romániai alkalmazásáról szóló árnyékjelentések célja bemutatni, hogy a 2003-as alkotmánymódosítást követően Románia nem fogadta el azt a kisebbségek jogállására vonatkozó törvényt, amelyet nemcsak megígért, hanem amelyet a kisebbségvédelmi keretegyezmény bizonyos mértékben elő is ír. A Szövetség elnöke szerint ha Románia az előírás szerint, 2013-ban benyújtotta volna jelentését, lett volna lehetőség időben korrigálni mindazt, ami most mulasztásként jelenik meg.
„Az, hogy Románia két éves késéssel nyújtotta be a jelentését azt mutatja, hogy Románia nem veszi komolyan a saját vállalásait, nem veszi komolyan a nemzetközi szerződésekben elfogadottakat, és mivel nem létezik szankció, ezt nyugodtan meg is teheti. Megteheti azt is, hogy 2 éven keresztül ne nyújtson be jelentést” – idézi Kelemen Hunort az RMDSZ közleménye.
A Szövetség elnöke hozzátette, Románia újabban bírósági ítéletekkel korlátozza az etnikai, nemzeti szimbólumok használatát.
„Bírósági ítélettel kimondják, hogy el kell távolítani a nyilvános terekről a székely zászlót, amely egy közösségnek, a székely-magyar kisebbségnek a szimbóluma. Közben más regionális identitással bíró közösségek használhatják szimbólumaikat. Románia erős regionális identitásokkal rendelkező állam: Moldvában és Dobrudzsában például szintén használnak regionális szimbólumokat, és ez senkit nem sért”– szögezte le az elnök, hozzátéve, hogy a bíróságok csak a székely zászló, a székely szimbólumok esetében hoznak tiltó intézkedéseket.
A közlemény értelmében a Szövetség elnöke a marosvásárhelyi katolikus gimnázium esetét is ismertette, majd hangsúlyozta, hogy a közigazgatásban is sérülnek a kisebbségi jogok.
„A közigazgatásban azt látjuk, hogy a pozitív jogértelmezést bírósági határozatokkal felfüggesztik, és azt mondják, hogy amit a törvény nem ír elő, azt tiltja. A 20 százalékos nyelvhasználati küszöb esetében például azt mondják, hogy ha a törvény 20 százalék fölött teszi kötelezővé a közigazgatásban a kétnyelvűséget, a kétnyelvű feliratokat, akkor ezt 20 százalék alatt tilos alkalmazni. Mi azt a jogértelmezést tartjuk követendőnek, hogy ha a törvény nem tiltja, akkor megengedi” – szögezte le, hozzátéve, hogy az RMDSZ éppen ezért javasolta ugyanazt, amit az Európa Tanács szakértői is, hogy a nyelvhasználati küszöböt csökkentse Románia 10 százalékra – vagy kösse például 5000 lakoshoz egy településen, közösségen belül -, mert csak így érvényesül az anyanyelv használata méltányos módon.
Forrás: Agerpres
