Férfiak a háztartásban? Igen. Eljött az az idő, amikor a férfiak bizony egyre többet és többen ki kell vegyék a részüket ebből is. A világ megváltozott. Már nem csak a férfi a családfenntartó, hanem a nő is. Így a felállás is más. Igaz még mindig , ha háztartásról esik szó, a nő személye jelenik meg ellőttünk, ellőttem is. Mert a nagy részét a nő végzi. De a férfiak is besegítenek.
Szeretném azt hinni, hogy többségben vannak azok, akiknek ez természetes és nem valami „szájenszfiksönnek” tűnik. Sőt, nem is tudjuk talán , hogy mennyire kapcsolatépítő egy közös takarítás :). Pedig az. Gondoljunk csak bele, ha két kézpár dolgozik a három órás munkával másfél óra alatt lehet végezni. Közben mókázhatunk, beszélgethetünk. Utána meg több időnk marad egymásra. Így hirtelen elképzelek egy festést is például. Bizonyára mindenki látta már az örökös festés jelenetet, amikor mókából befestik egymást, hancúroznak, na meg a végkimenetelről nem is beszélve! 🙂 És ez így jó!
Egy piknik alkalmával szinte már nem is látni nőt a tűz, nyárs mellett. A férfiak vették át a sütést. Sörözgetnek, lazítanak… szeretik csinálni. Otthon is megkotyvaszt egy egy rántottát a férfi, nem igaz Uraim? Sőt van aki mást is. Nem hiába a legjobb szakácsok férfiak. És ez így jó! Na jó, tényleg van aki teljesen antitálentum a sütés főzésben. Higgyétek el, van nőből is ilyen.
Óvodásaim vannak. Minden nap látom, ahogy apukák viszik , hozzák a gyerekeket, rengetegen. És ez is jó így! Apukák játszótereznek. Ez is jó!
Az a meggyőződésem, hogy minden működhet megegyezés alapján. Ki főz, ki vásárol, ki dob be egy adag ruhát a mosógépbe, ki porszívóz fel, ki pucol ablakot, ki rajzol vagy éppen bicajozik a gyerkőcökkel.
Ha háztartásról beszélünk ezeket mind bele lehet sorolni. És mindegy ki végzi, mert egy szekeret húzunk párunkkal. Akinek épp ideje van… Szerintem ez így normális és helyes.
Mihály Mária Ibolya
A legény
Atyavilág, már megint nem találom a csavarhúzót, mindig valami valahova elbújik, azt mondják a nők, hogy ez azért van mert nagy a rumli nálam, de mit csináljak, ha soha semmire nincs időm, sokszor kitakarítanék én szívesen, örömmel fognám a tollseprűt az egyik kezembe, porszívót a másikba, de tehetek én róla, hogy éppen akkor kezdődik a meccs, s valamelyik haver érkezik két sörrel, persze én is előveszem a kisüstit, hajnalodik mire hazamegy, reggel kóvályogva baktatok a munkahelyem felé, másnaposan, délután meg mire hazaérek laska vagyok, a fejem akkora mint egy strandlabda, kénytelen vagyok ledőlni egy kicsit, este van mire felébredek, farkaséhesen kitámolygok a konyhába, össze kellene üssek valami vacsorát, elvégre ma még nem ettem semmit, lássuk mi van a hűtőben, két tojás, az nem sok, de nem baj, van egy pár fonnyadt virsli is, s egy darab száraz sajt, ezekre ütöm majd rá a tojásokat, jajj, de fröcsköl ez az olaj, hol egy fedő, pajzsra van szükségem, mindjárt a szemembe szökik, na, végre lecsillapodott, a mindenit, elfelejtettem megsózni, ennek semmi íze nincs, de sebaj, üres gyomor nem válogat, utánsózom, s úgy is jó lesz, máris éjfél van, reggel megint meló, le kell feküdnöm, a kutyát lekergetem a párnámról, csupa szőr lett az ágyneműm, sebaj, becsszóra holnap takarítani fogok, a csengőt is kikapcsolom, hiába jön Jani a sörrel, nem engedem be…álmos vagyok… késő van, hol a távirányító, … hrrrrrr…. hrrrrr…. hrrrr….
A házasember
Drágám ma én főzők, te csak pihenj, rád fér az egész heti hajtás után, ne izgulj, tudom mit csinálok, ki se tedd a lábad a konyhába, majd behozom neked, meglásd,mind a tíz ujjadat megnyalod, olyan vacsorát rittyentek, na, csak nyugodtan maradj itt, hm, vajon hol tartja a drága feleségem az olajat, nem találom, pedig ezerszer láttam, amint előveszi, talán itt, az alsó szekrényben, jé, itt a szemetes, megáll az eszem, miért itt tartja, na, mindegy, kénytelen vagyok megkérdezni tőle, életem, hol az olaj, jajj, tényleg elszundítottál, bocsáss meg, csillagom, csak azt mondd meg hol van, és máris pihenhetsz tovább, nahát, hogy hogy nem jutott eszembe ez a kézenfekvő dolog, persze, hogy az olaj a fűszeres szekrényben van, bár én nem itt tartanám, na, lássuk azt a bélszínt, hm, szép darab, vajon hosszában vagy keresztben kell szeletelni, kár lenne elrontanom, de egyszerűen nem tudom hogyan kell, még a végén szégyent vallok a vacsorával, jobb, ha megnézem a neten, majd csendben osonok be a gép elé, hátha nem veszi észre, na, itt is vagyok, szevasz Béla, nem most nincs időm csetelni veled, dolgom van a garázsban, tudod, az asszony főz, én meg javítgatok ezt azt, csak éppen egy pillanatra léptem be, szevasz, holnap a meccsen találkozunk, na, lássuk a guglet, mindenben segít, itt is van, aztmondja, hogy „húst mindig hosszában, a rostokkal, hártyákkal párhuzamosan daraboljuk”, ez is megvan, vissza a konyhába, fakanálra fel, jajj, bocsáss meg drágám, csak a fürdőben voltam, persze, hogy már sül a hús, csak még nem érzed az illatot, hm, de szépen felszeleteltem, na, be a tepsibe, hol a krumpli, aztamindenit, milyen kevés marad a pucolás után, ezt nem értem, most bontottam ki az ötkilós hálót, na, nem baj, elosszuk, hogy is kell a káposztasalátát ízesíteni, na, majd a gugle, ez is megvan, rohanás vissza, szia Mancika, nem, most nem tudunk csetelni, az a házisárkány feleségem ma nem akar főzni, kénytelen vagyok én megtenni, persze Mancika, mindenhez értek én, hát sajnos mégsem becsülnek meg, holnap ugye megiszunk egy kávét, na, most mennem kell, mert valami éééééég, te jó ég, még szerencse, hogy csak az egyik fele égett oda, ezt hamar levágom, no, a káposzta is kész, itt van drágám… jó étvágyat, ugye nem ettél még ilyen finomat, persze, hogy itt az egész hús és a krumpli, csak összeesik sütés-főzés közben, de mondd, te miért ülsz a számítógép előtt, miért nem pihensz… méghogy ki az, honnan tudjam… ja, a Manci, az csak a könyvelésről egy kolléganő, na, ne duzzogj, egyél már, az ember a lelkét kiteszi, te meg mindig hibát találsz…
Lakó Péterfi Tünde
Új rovatunk a két szerző kérésére nem publikálható más oldalon!
