A Tájépítészmérnöki Szak indítását a Kertészmérnöki Tanszék már 2005 óta kezdeményezte és elég hosszas és kanyargós út révén mindannyiunk örömére és elégtételére az ARACIS (a Román Felsőoktatásért Felelős Bizottság) konzíliuma 2012. május 31-én pozitívan bírálta az ideiglenes működésre vonatkozó akkreditációs iratcsomót. Így a hatóságok jelzőlámpája zöld fényt mutat, tehát indulhat a Sapientia EMTE marosvásárhelyi Műszaki és Humántudományok Kar keretén belül a Tájépítészmérnöki szak.
A tulajdonképpeni felmérés/ellenőrzés 2012. május 10-13-ika között történt, amikor az ARACIS háromtagú bizottsága a Sapientia marosvásárhelyi helyszínre érkezett. A bizottság elnöke prof. dr. Radu E. Sestraș a Kolozsvári Agrártudományi és Állatorvosi Egyetem Kertészmérnöki Karának dékánja volt, akit prof. dr. Lucia Draghia a Jászvárosi Agrártudományi és Állatorvosi Egyetem Kertészmérnöki Karának dékánja és prof.dr. Csosz Ioan a Temesvár székhelyű Bánsági Agrártudományi és Állatorvosi Egyetem Mezőgazdasági Management Kar oktatója egészített ki. A felmérés/ellenőrzés ideje alatt a Bizottság nem fejtette ki véleményét az új szak indítására vagy a már működő szakokra vonatkozólag, azonban elismerő gondolataik az általuk készített jelentésben és az ennek alapján történő ARACIS pozitív döntésben tükröződnek.
Miért Tájépítészmérnöki Szak?
1. A Tájépítészmérnöki szak hiánypótló jellegű. Jelen pillanatban Romániában nem létezik tájépítészeti/tájépítészmérnök jellegű magyar nyelvű felsőoktatási képzés. Ugyanakkor a román nyelven működő hasonló szakok száma is viszonylag kevés. Ezek tulajdonképpen az öt állami Agrártudományi Egyetem Kertészmérnöki Karán működő szakok (Bukarest, Craiova, Iaşi, Kolozsvár, Temesvár). Ily módon az indítandó szak szervesen illeszkedik a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem szakkínálatába, amely hiánypótló és verseny-, illetve piacképes szakok indítását vállalta fel, annak érdekében, hogy minél szélesebb körben hozzájáruljon a magyar értelmiségi réteg bővítéséhez. Szakosodási lehetőségei révén a tájépítészmérnöki szak széles skálán képez tájépítészmérnök szakembereket a tájépítészet, településrendészet, vidékfejlesztés stb. szakágazatok számára.
2. Kiegészítő jellege és kiváló társíthatósága révén biztosítja önmaga és a már meglevő mezőgazdasági és erdészeti tudományterületen működő Kertészmérnöki szak fenntartható működését. A biztonság és fenntarthatóság mind az oktatási cél megvalósítása, mind a megfelelő gazdasági mutatók, de ugyanakkor a jellegzetes oktatási infrastruktúra és humánerőforrás kihasználtsága esetében is érthető.
3. A Kertészmérnöki Tanszék számára egy óriási kibontakozási lehetőséget rejt magában az új szak indítása, hiszen megengedi a tantestület számának növelését, amely magával vonja a feladatkörök szűkebb kompetenciába való igazítását, amely egy minőségi oktatás előfeltétele. Újabb kutatási terek nyílnak meg amelyet a szak oktatói és diákjai kihasználhatnak az Egyetem, a romániai magyar társadalom számára.
Mi a képzés célja?
Olyan felsőfokú szakemberek képzése, akik megfelelő ökológiai, környezettudományi, agrártudományi (kertészettudományi), műszaki, építészeti és esztétikai ismeretekkel és kreatív tervezői készségekkel rendelkeznek a tájépítészeti feladatkörök magas színvonalú ellátásához, és jól felkészültek a kertépítészet, a településgazdálkodás, a települési környezetvédelem, a tájvédelem és természetvédelem, a táj rehabilitáció, a tájtervezés, a regionális tervezés és a területfejlesztés szakterületen a tervezési, az építészeti és a fenntartási feladatok megoldására, valamint a szakterület elméleti ismeretanyagának és gyakorlatának továbbfejlesztésére.
Melyek a szakma kihívásai / szépségei?
Kerttervezési (magán- és közkertek, közparkok, temetők, sport- és szabadidő létesítménynek, út- és térfásítások, védőültetvények, gyalogos központok, városi terek, térrendszerek tervezése, lakóterületi egységek komplex környezettervezése) és az ezekhez kapcsolódó építési-kivitelezési és fenntartási feladatok, települési hulladék-ártalmatlanítási, a településökológiai értékeivel való gazdálkodási, települési környezetfejlesztési feladatok, a településeken kívüli tájban az általános tájvédelem feladataival (tájkép-, egyedi tájértékek) kapcsolatos szakirányítási, szakigazgatási és tervezési feladatok, a különböző tájhasználatok révén károsított tájrészletek, környezetvédelmével, rehabilitálásával kapcsolatos tervezési és kivitelezési feladatok, a természetvédelmi tevékenységgel kapcsolatos szakirányítási, szakigazgatási feladatok, a tájrendezési és környezetgazdálkodási, területrendezési és regionális, területfejlesztési tervek elkészítése.
Milyen strukturában és beiskolázási számmal képzeljük el a képzést?
– egyetemi szintű, nappali tagozatos alapképzés (BSc);
– a képzési idő 4 tanév, azaz 8 félév (a szorgalmi időszakok 14 hetesek szemeszterenként);
– a beiskolázási szám 40 hely.
Melyek az elhelyezkedési esélyek és lehetőségek?
Az EU csatlakozással egyidejűleg a tájépítészek tervezési jogosultságot szereztek Romániában is. A tájrendezési-, kertépítészeti tervek, valamint a területrendezési és településrendezési tervek szakági munkarészeinek elkészítésére csak tájépítész mérnökök jogosultak. Tervezőirodát, kivitelező, ill. fenntartó vállalkozást működtethetnek, vagy ilyen vállalkozás alkalmazottjaként dolgozhatnak. Elhelyezkedhetnek települési önkormányzatoknál, szakigazgatási szerveknél, oktatási- és kutatóintézeteknél, fejlesztő vállalatoknál, építésügyi, településügyi, területfejlesztési, környezetvédelmi, táj- és természetvédelmi feladatok ellátására.
Forrás: Sapientia
