A klímaváltozás és a bevándorlás árnyékában az európai kontinens öt különböző „törzsre” szakadt, akik döntő szerepet játszanak a 2024-es választásokon – állítja egy friss jelentés. A románokat különösen érintik ezek a kérdések, és a klímaválság és a bevándorlás lesz az, ami el fogja dönteni az idei európai választások sorsát.
A németeket a bevándorlás rémíti meg leginkább, míg a franciák a klímaváltozás miatt aggódnak. Az európaiak már nem bonthatók le egyszerűen jobb- vagy baloldali politikai táborokra, vagy éppen EU-párti és EU-ellenes csoportokra, mivel egy új felmérés szerint az emberek öt különböző „törzsre” szakadtak szét. Ezek a törzsek az éghajlati válság, a 2015-ös migránsválság, a globális gazdasági válság, az ukrajnai háború és a Covid-járvány köré csoportosulnak.
A felmérés eredményei azt mutatják, hogy az emberek életét leginkább az elmúlt években érintő öt válság fogja meghatározni a választások kimenetelét. Az éghajlati válság, a migránsválság, a gazdasági visszaesés, az ukrajnai konfliktus és a Covid-járvány mind különböző mértékben érintették Európát, és az emberek attól függően érzik ezek hatását, hol élnek.
Az emberek kezdenek szabadulni a hagyományos politikai ideológiáktól, és inkább az öt nagy válság érzékelése befolyásolja őket. A Covid-járványt a válaszadók többsége (72,8 millió) tekinti a legnagyobb válságnak, de a globális gazdasági válság (69,3 millió), a bevándorlás (58,2 millió) és az ukrajnai háború (49 millió) is jelentős aggodalomra ad okot. 46,4 millió választópolgár pedig egyik válságot sem emelte ki elsődleges aggályként.
Ezek az úgynevezett „törzsek” nem csak földrajzilag, de életkor és iskolai végzettség szerint is különböznek. Németországban például a bevándorlás a legfontosabb téma (31%), míg Franciaországban a klímaváltozás dominál (27%). Olaszországban és Portugáliában, ahol súlyosan érintettek voltak a pénzügyi válság utóhatásai, a gazdasági válság és a megélhetési költségek emelkedése okozza a legnagyobb aggodalmat.
A 2024-es európai választások tehát nem csak politikai irányultságokról szólnak, hanem az emberek mindennapi életét érintő, égető problémákról, amelyek meghatározzák Európa jövőjét.
