Ellopták Borsos Tamás szobrát

Szombatra virradó éjszaka eltűnt a marosvásárhelyi vár Petőfi tér felőli bejáratánál felállított Borsos Tamás-szobor. A városvezetés ismeretlen tettesek ellen tett feljelentést.

Egyik olvasónk jelezte szombaton reggel, hogy nincs a helyén a marosvásárhelyi vár építésének egyik kezdeményezőjeként számon tartott Borsos Tamás, egykori főbíró szobra. A helyszínre érve tapasztaltuk, hogy a mészkő installáció közepébe foglalt bronz mellszobor eltűnt.

Már másodszor tűnt el

Marosvásárhely Polgármesteri Hivatalának igazgatója, Aurel Trif kérdésünkre, hogy a városvezetés vitte-e el a műalkotást, közölte, hogy nem tud róla és utánanéz. A telefonbeszélgetést követően néhány perccel a városvezetés egyik illetékese érkezett a helyszínre, aki körbejárta a mészkő installációt. Bár nem mutatkozott be, minden bizonnyal a polgármesteri hivatal alkalmazásában állt, és őt kérték meg, hogy vizsgálja ki az ügyet. Elmondta, valószínű, hogy ellopták a szobrot. Hozzátette, sajnos nem ez az első eset: néhány éve már egyszer meglovasították a műalkotást, akkor a rendőrségnek sikerült megtalálni.

RSS Feed Beágyazás

Ezeket olvastad már?

    Nyomoz a rendőrség

    Ismételt telefonhívásunkra Aurel Trif elmondta, értesítették a Marosvásárhelyi Helyi Rendőrség vezetőjét, aki a Marosvásárhelyi Rendőr-felügyelőségen jelentette, hogy ellopták a műalkotást. A Kiss Levente által készített mészkő installációba foglalt bronz mellszobrot az 1629-ben emelt Szűcsök és lakatosok bástyájától jobbra helyezték el, felavatására 2000. június 23-án került sor. A megfelezett, geometrikusan eltolt ív felirata: „In memoriam aedificatoris arcis” (Az erődítmény építőjének emlékére).

    A várépítő főbíró

    Borsos Tamás 1566. június 14-én született Marosvásárhelyen. 1597-ben jegyző, 1599-től 1604-ig főbíró volt – 1602-ben kezdeményezte a marosvásárhelyi vár építését –, a dési országgyűlésen 1603-ban városi követ, 1605-től fejedelmi táblabíró, 1606-ban Bocskay fejedelemhez Marosvásárhely hódolatának megvivője, s mint ilyen a törvényhozás tagja – írja a Wikipedia. Az 1613., 1618., 1625. években az isztambuli török portán Erdély ügyvivője (nagykövete), 1615-ben a nagyszombati, 1625-ben a gyarmati békekötésnél fejedelmi biztos. 1630-ban a budai pasánál volt erdélyi követ.

    Forrás: Székelyhon, Fotó: Fancsali Attila

    Share this post

    PinIt
    scroll to top