A III. Szovátai Tavaszi Kórusfesztivált nemzetünk nagyjának Liszt Ferenc emlékének szenteltük mi is, lehetőségeinkhez és tehetségeinhez mérten, felsorakozva ez által a Liszt Év rendezvényei sorába, születésének 200. évfordulója megünneplői közé. Három éve amikor elindítottuk ezt a fesztivált, példaképünkként emlegettük Liszt Ferencet, aki Erkel Ferenccel együtt, 1865-ben, az első Pesti zenei fesztivál elnöke volt és vezényelt is ez alkalommal.
Liszt Ferencet sokféleképpen jelllemezték, elemzik ma is, pozitiv és negativ vonatkozásban, kortársai őt sem értették meg mind, de egy bizonyos, mindenik egy különleges emberről beszélt: a romantikus korszak kulcsfigurájáról, az ihlető erőről, a muzsika reneszánsz-emberéről, a kivételes egyéniségről, a virtuózról, egyszóval a zseniről. Aki élete végéig tanított és számos zongoristát indított el a világsiker útján, akinek saját pályafutása hívta életre a modern koncertzongorista prototípusát, aki élete jelentős részét komponálásra használta.
Beköszöntőmben felidéztem Schonberg szavait, aki Liszt zenéjének sokszínűségét eképpen jellemezte: „ Örök változazosságot mutat finom zongoradarabja, az Egy forrás partján, szelid meghittségétől egészen a Faust-szimfónia sátáni ágálásáig….., tud semmitmondó lenni, mint a Grand galop chromatique., látnoki mint a H-moll szonáta., egyszerű mint a Canzonette del Salvator Rosa., bonyolult mint a Don Juan-fantázia., tompa mint az Il Pensierozo., csillogó mint a Villa,d Este szökőkútjai., bachi mint különféle Bach-orgonamű átirataiban, áhitatos mint a Krisztus –oratóriumban, nemzeti mint a sokat szidott Magyar rapszódiákban.”
Bartók az elsők közé tartozott, akik felismerték azt a megtermékenyítő erőt, amit Liszt a zene számára jelentett, a lényeget a műveiben, a nagy előremutató merészségekben, amely mint zeneszerzőt a nagyok sorába emelt. Ha kissé háttérbe is szorult a XX. század második negyedében, kiderülhet, hogy több köze ven a zene fejlődéséhez és hogy még elmondásra vár a történet, amely őt méltó helyére teszi a zenetörténetben.
A 749 életműve közül,106 kórusművet hagyott az utókornak, amiből fesztiválunkon is hallottunk egy néhányat, és ezuán is repertoárunkban tudhatjuk Liszt Ferenc , nemzetünk számára egyik fontos művét, a Magyar Ünnepi Dalt, amely az idei kórustalálkozónk közös műve volt.
Végül nem feledkeztünk meg a fesztiválunk mottójáról sem, ami útnak indított bennünket, Leopold Mozart szavairól, hogy „az énekes zene a hangszeres zene örök ideálja.” Azért szeretünk találkozni mi, a kórusmuzsikával foglalkozó emberek, hogy egymást gyönyörködtessük, tanuljunk egymástól és együtt érezzünk, örüljünk, feltöltődjünk, erőt merítsünk a további munkánkhoz.
A fesztivál az Udvarhelyszék Fúvószenekar Gergely János vezényletével indult, amely azonnal megteremtette az emelkedett hangulatot.A résztvevő kórusok a következők voltak: A Kolozsvári Magyar Pedagógusok Kamarakórusa, Bedő Ágnes karnaggyal, a Magyarfenesi Vegyeskar, Tóth Guttman Emese vezetésével, Szalman Lóránt Vegyeskar, a Marosvásárhelyi Művészeti Egyetem Kórusa, felkészítő tanárukkal dr. Orosz-Pál Józseffel, amellyel a műveket a diákok vezényletével adták elő. Vezényelt: Somu Janka, András Mária, Veress Orsolya, Szakács Zoltán és Hayashi Akio. A Marosszéki Kodály Zoltán Gyermekkar, Czakó Gabriella és Nagy Éva Vera karnagyokkal.A Tatabányai Árpád Gimnázium Kamarakórusa, Saltzer Géza karnaggyal, a Székelyudvarhelyi Balázs Ferenc Vegyeskar, karnagy Orosz-Pál József, a Szovátai Református Vegyeskar, Tófalvi Edit vezetésével, és természetesen a Szovátai Intermezzo Kamarakórus, Fülöp Judit karnaggyal, akik a fő szervezői voltak ennek a rangos rendezvénynek. A szervezésben részt vettek a Bernády Közművelődési Egylet és a Városi Önkormányzat.
Fő támogatónk volt a Communitas Alapítvány, ahol pályázatunk nyert.
Köszönetet mondunk szovátai támogatóinknak is, amelyek nélkül nem folytatódhatna ez az ünnepsor Szovátán: Dosa Agro Prod Com KFT -Kibéd , Bellamis KFT – Szováta, Szántó- Fülöp KFT – Szováta, Vasskert Camping- Szováta, Margareta virágüzlet- Szováta.
Fülöp Judit, sovata.info
