Marosvásárhelyen ismertette az erdélyi Szent István-tervet Böjte Csaba

Az erdélyi magyarság céljainak újratervezésére irányuló Szent István-tervet mutatta be a hétvégén Marosvásárhelyen Böjte Csaba – számolt be róla hétfőn a Krónika című kolozsvári napilap.

A ferences atya szerint, aki elképzeléseiről a napilapnak is nyilatkozott, elsősorban az egymásra mutogató acsarkodásból kell kitörni, mert szerinte az állandó panaszkodással, nyafogással, múltból való éléssel semmire sem lehet jutni.

“Ahogy a GPS sem veszekszik velünk, ha netalán lementünk a helyes útról, hanem csak annyit mond, hogy újratervezés, ugyanígy nekünk sem az elmúlt nyolc vagy húsz év hibás kanyarjait kell számba vennünk, hanem alázattal, a pillanatnyi helyzetünket ismerve újra kell terveznünk a következő évek útirányát” – jelentette ki a szerzetes, amikor Marosvásárhelyen ismertette a Szent István-tervet.

A vitára bocsátott fejlesztési program szerint a munkát a népneveléssel kellene kezdeni, mivel az erdélyi települések virágzása minden esetben a lelkiismeretes, becsületes népnevelők és lelkipásztorok szorgalmas munkájának volt köszönhető. Ugyanakkor a megállapítás fordítva is érvényes – hangsúlyozta Böjte, hozzátéve, hogy ahol egy vidék lezüllött és elnéptelenedett, ott a múltban is az első düledező fal az iskola, a templom volt.

A dévai központtal erdélyi magyar árvákat nevelő Böjte Csaba úgy véli, hogy a második lépés a szegények és a gazdagok szerepének tisztázása lenne. “Az oktatásnak és a nevelésnek az a célja, hogy megszerettessük a tehetősebbekkel a szépet, a rendezett, tiszta országot, hogy így ők is tudatosan vállalják az úgynevezett Tündérkert-adót. Fontos, hogy tudják, hogy nem céltalanul veszi el az állam a pénzüket, és adja a szegényeknek, hanem adójukból megszépül környezetük, rendezetté válik a szülőföldjük” – mondta.

Böjte Csaba szerint Tündérkert Alapot kellene létrehozni, amelye vagyonuk egy részét befizetnék a tehetősebbek. Az alap pénzét fejlesztésekre fordítanák, a fiatalabb nemzedékek szülőföldön maradása érdekében.

A szociális támogatásra szoruló legszegényebbekről szólva úgy vélte, hogy nem az önkormányzatoknak kell őket kényszermunkára vezényelni. Ha az emberekben sikerül az értelmes alkotómunka iránti vágyat felébreszteni, azzal a hozzáállásuk is lényegesen megváltozik.

A Szent István-terv ötletgazdája szerint a program harmadik alappillére a közösségek összefogása lenne. “Ne csak falunapokat szervezzünk, hanem kalákákat is. Olyan egyszerű lenne, ha tennénk is valamit azért, hogy a gazt a rózsatövek váltsák fel, elvégre a miénk maradna, nem másé” – beszélt elképzeléséről a Krónikának Böjte Csaba.

A Szent Ferenc Alapítványt vezető atya a terv negyedik pillérének a demográfiai egyensúly helyreállítását tartja. Mint vitaindító tervében írja: “a demográfiai csőd minden más csődnek, a gazdasági, anyagi csődöknek is az oka”.

Böjte Csaba a romániai magyar politikusoktól azt kéri, vegyék fontolóra javaslatait, és “ha ennek a tervnek utat akarnak nyitni, szervezzenek okos vitaesteket”.

MTI

Share this post

PinIt
scroll to top