Mi állhat a Borbély László ellen indított „hadjárat” hátterében?

A Népszava magyarországi sajtó internetes kiadása „Băsescu és a ciános korrupció” cím alatt elemzést készített arról, ami Borbély László ügyét és az államfő tevékenységeit illeti.

A szerző szerint, a Korrupcióellenes Igazgatóság (DNA) Traian Băsescu parancsára állította össze a volt környezetvédelmi miniszter nevével ellátott bűnvádi dossziét, és emelt súlyos vádakat a volt tárcavezető ellen csakis azért, hogy elterelje a közvélemény figyelmét az általa képviselt Demokrata Liberális Párt (PDL) gondjairól.

Az alábbiakban a teljes cikket közöljük.

Traian Basescu román államfő az utóbbi időben öngólok sorozatát rúgja. Pártja a szétesés szélén, a biztos választási vereség küszöbén áll, koalíciós partnerének, az RMDSZ-nek a múlt héten adta meg a kegyelemdöfést Borbély László környezetvédelmi miniszter hivatalos megvádolásával. A politikai intrikákból mindeddig jelesre vizsgázó Basescu azonban, lehet, hogy ezúttal elszámította magát.

Kedvenc „játékszere” és leghatásosabb zsarolási eszköze, a Korrupcióellenes Igazgatóság hitele megkérdőjeleződik a választók szemében is, látván, hogy minden „nagy hal” kampányban, vagy az államfő és/vagy pártja szempontjából sorsdöntő pillanatban kerül horogra.

Múlt héten lemondott tisztségéről Borbély László környezetvédelmi miniszter, az RMDSZ politikai alelnöke, miután az Országos Korrupcióellenes Igazgatóság (DNA) bűnvádi eljárás indítását javasolta ellene befolyással való üzérkedés és vagyonnyilatkozata többrendbeli meghamisítása gyanúja miatt. A dolog „érdekessége”, hogy a vádat tavaly július elején fogalmazta meg a DNA, és mivel nyilvánosságra hozta azt, feltételezhetően alapos bizonyítékai is voltak. Ennek ellenére kilenc hónap lebegtetés után, csupán a múlt héten javasolta a bűnvádi eljárás megindítását. Az időpontok talán nem véletlenek.

Tavaly július elején a koalíciós szakítás szélére sodródott a PDL-RMDSZ koalíció az államfő által javasolt és végsőkig erőltetett közigazgatási reformtervezet miatt, amely a magyar többségű székelyföldi megyéket összeolvasztotta volna a román többségűekkel. Az átszervezés a százalékos népességarányhoz (20 százalék) kötött nyelvi-etnikai jogokat tette volna semmissé. Basescu akkor veszített, az RMDSZ kormányon maradt, továbbéltetve az államfő pártja, a PDL uralmát is. A Borbély ellen meglebegtetett vád függőben maradt, hivatalos vádemelés nem történt.

Most kampánystart előtt áll Románia. Június elején helyhatósági, novemberben parlamenti választás lesz, Basescu PDL-je pedig katasztrofális helyzetben, 20 százalék alatt, miközben tömeges elvándorlás-lemondás kezdődött mind parlamenti, mind önkormányzati testületi szinten. A politikai boszorkánykonyha nagymesterének tartott államfő az ellenkező folyamathoz szokott, hiszen az ő szociáldemokrataként kezdő, egykoron 7 százalékos pártja volt mindeddig az, amely a nagy néppártá- és vezető kormánypárttá válás folyamatában minden koalíciós partnerét leszalámizva élvezte a táborok közötti vándorlás előnyeit. A Demokrata-Liberális Párt (PDL) megnevezés is annak köszönhető, hogy a Tariceanu-kormány idején sikeresen kettészakították a liberális pártot, kisebbségbe kényszerítve a liberális-RMDSZ-es kabinetet.

Ma a PDL önerőből már tud felállni a padlóról, egyetlen – inkább csak elméleti- esélye, hogy Basescu, mint oly sokszor már, átsegíti őket a holtponton, vagy legalább megakadályozza, hogy az USL pártszövetségbe tömörült liberális-szociáldemokrata ellenzék megszerezze az abszolút többséget. Basescunak lenne is néhány népszerű (populista) ötlete, mint például az alkotmánymódosítás, vagy az egykamarás, csökkentett létszámú parlament, és persze a területi átszervezés gondolatát sem vetette el. A megvalósítás útjában a legfőbb akadály ismét a koalíciós partner, az RMDSZ, és az utóbbi napokban persze saját pártjának vészesen csökkenő parlamenti frakciója is. Ebben a kritikus helyzetben, elterelve a PDL belső gondokról a figyelmet, lépett színre a Korrupcióellenes Igazgatóság, az amúgy is bukásra álló kormány egyik minisztere elleni váddal, ami akár az örökös, de örökkön kötözködő partner, az RMDSZ végét is jelenthetné.

De meglehet, hogy ezúttal elszámolta magát Basescu, és a kegyelemdöfés helyett mentőövet dobott a magyar alakulatnak. Igaz, hogy ennek az ára mindenképpen Borbély feje, mert ha a „korrupcióellenes harc” menetében nem áll be változás, az ő politikai pályafutásának minden bizonnyal vége. A miniszter elleni konkrét vád kissé túlbonyolított. A miniszter állítólag 20 ezer eurós lakásfelújítást fogadott el egy vállalkozótól, aki az általa vezetett minisztérium több pályázatán nyert. A lakás viszont nem a miniszteré, hanem egy rokonáé. Olyan „kis összegről” van szó, hogy még ellenzéki körökben is mondvacsináltnak tűnik a vád. Az ellenzéki pártszövetség társelnöke, Victor Ponta szociáldemokrata vezető, aki azzal kampányol, hogy ezúttal úgy kell választást nyerni, hogy RMDSZ nélkül is kormányt lehessen alakítani, a hír hallatán sajtótájékoztatón azt mondta, hogy „egyszerű belső koalíciós vitáról, leszámolásról” van szó, szerinte Borbélynak azért kell fizetnie, mert nem írta alá a verespataki ciántechnológiás aranybánya beruházás engedélyét, amely mellett Basescu nyíltan kiállt.

Ponta ezzel akaratlanul is segített a magyar párton, ugyanis Tőkésék kampányszerűen ciánozták az RMDSZ-t, és a magyar civil társadalom jórésze is nehezményezte, hogy Borbély soha nem mondott nyíltan nemet a beruházásra, mindig azt hangsúlyozta, hogy a kanadai-román beruházás akkor kap zöld utat, ha teljesíti a nagyon szigorú, uniós környezetvédelmi feltételeket. Noha Borbély gyakorlatilag soha nem volt dogmatikusan aranybánya ellenes, tény, hogy három éves minisztersége alatt a végső engedélyt nem bocsátotta ki. Most meg Basescu kapkodásának köszönhetően még az ügy „mártírja” is lehet, Tőkésék pedig elveszítik egyik leghatásosabbnak hitt fegyverüket.

Az államfő kapkodásának köszönhetően a kezdettől megkérdőjelezett, politikai zsarolási eszköznek tekintett korrupcióellenes harc hitele további csorbát szenvedett. A 2000-ben, a politikai korrupcióra szakosodott testület szépséghibái egyre zavaróbban kerülnek felszínre. Kezdetben csak kizárólag az ellenzék soraiban talált korruptokat, Adrian Nastase volt miniszterelnököt helyezve középpontba, majd a Basescu számára kényelmetlen kis koalíciós partnerek, az RMDSZ és a Konzervatív Párt következett. Nagy Zsolt volt informatikai minisztert például 2007-ben hazaárulással és befolyással való üzérkedéssel vádolták meg, épp az európai parlamenti választások előtt, amikor az RMDSZ listavezetője volt.

Ügyét azóta sem zárták le, konkrét bizonyítékot mindmáig nem mutattak fel ellene, de a fiatal politikus pályafutása értelemszerűen kerékbe tört. Aztán úgy tűnik egy PDL-s belső harc is lezajlott – tavaly év végén, néhány nagy erdélyi város polgármestere, a párt helyi erős embere került rács mögé. Most pedig újra a koalíciós partner került terítékre. Romániában kétségtelen, hogy strukturális korrupció uralkodik, de egyelőre a szakosított intézményekre bízott ellene folytatott harc leginkább politikai leszámolásnak tűnik.

Szerző: Gál Mária

Forrás: nepszava.hu

Fotó: gov.ro

Share this post

PinIt
scroll to top