Több mint 2.000-en vettek részt pénteken Marosvásárhelyen a székely szabadság napja alkalmából tartott tüntetésen. A résztvevők Románia kormányának és a parlamentnek címzett petíciót nyújtottak át a prefektúra képviselőinek.
Fotó: Plugor Árpád
A székely vértanúk emlékművénél felolvasott dokumentum aláírói Székelyföld területi autonómiáját követelik, hangsúlyozva, hogy a Székely szabadság napja nem csak az emlékezésé, hanem a jogkövetelésé is.
„A tervezett, ám évek óta halogatott közigazgatási átalakítás folyamata továbbra is rendkívüli aggodalomra ad okot: Székelyföldnek akár feldarabolása, akár egy nagyobb közigazgatási egységbe tagolása ellentmond a közösség akaratának, ellentmond Románia vállalt nemzetközi kötelezettségeinek. Pedig az ország közigazgatási átalakítása adhatna demokratikus keretet annak a mélyreható reformnak is, amely biztosítaná Székelyföldnek Románián belüli önrendelkezését. Aggodalomra ad okot az is, hogy Székelyföld területi autonómiájának megteremtése érdekében évek óta szorgalmazott párbeszéd helyett szaporodnak a közösségünket ért megaláztatások, szimbólumaink és intézményeink elleni támadások” – áll a petícióban.
Eszerint ugyanakkor aggasztó, hogy Székelyföld a jelenlegi fejlesztési régiójában is a „belső leszakadás pályájára került”, ami a dokumentum aláírói szerint azt igazolja, hogy „Románia jelenlegi regionális felosztása Székelyföld periférikus helyzetben tartását segíti elő”.
„Változatlanul kijelentjük: Székelyföld területi autonómiája nem sérti Románia területi egységét és állami szuverenitását, nem sérti a Székelyföldön élő román és más nemzetiségű polgárok érdekeit, sem Románia alkotmányát! Székelyföld autonómiája azt jelenti, hogy történelmi szülőföldjén a székely-magyar többségi kollektivitás joga és tényleges képessége saját felelősségére és saját érdekében átvenni a közérdekű problémák jelentős részének megoldását, a szubszidiaritás elvének megfelelően, Székelyföld területén élő minden nemzeti közösség nevében és érdekében. Ez Románia érdekeit is szolgálja. Az autonóm régió az állam és a kollektivitás között elhelyezkedő választott testülettel rendelkezik, az önigazgatás hatásköreit gyakorolja, ennek megfelelő közjogi státussal és jogosítványokkal rendelkezik” – mutat rá a dokumentum, amely szerint mindez csak párbeszéddel, a demokratikus elvek betartásával és konstruktív együttműködéssel valósítható meg.
Fotó: Plugor Árpád
A petíció aláírói ugyanakkor követelik, hogy Székelyföld alkosson önálló, autonóm jogkörökkel rendelkező közigazgatási és fejlesztési régiót a Székely Nemzeti Tanács által kidolgozott jogszabálytervezet alapján, hogy a kormány és parlament a közigazgatási átszervezés során tartsa tiszteletben nemzetközi vállalásait.
„Tiltakozunk oktatási intézményeink ellehetetlenítése, önkormányzataink zaklatása, anyanyelvhasználatunk korlátozása, szimbólumaink üldözése ellen. Szolidaritást vállalunk a jogállam érdekében az egész Romániát átfogó megmozdulásokkal. Követeljük, hogy a kormány kezdjen párbeszédet Székelyföld státuszáról a székely nép legitim képviselőivel, a Székely Nemzeti Tanáccsal és a székely önkormányzatokkal!” – áll még a petícióban.
A több mint 2.000 résztvevő a Postarétről a prefektúráig vonult. A résztvevők között volt Tőkés László fideszes EP-képviselő, Szilágyi Zsolt, az Erdélyi Magyar Néppárt elnöke, Aito Esteban Bravo, a Baszk Nemzeti Párt képviselője, Wouter Patho, az Európai Szabad Szövetség (EFA) alelnöke és az EFA igazgatója, Günther Dauwen is. Forrás: AGERPRES
