A folyamatban lévő szolgálati ciklus felezőidejének közeledtén, amikor is általános tisztújításra fog sor kerülni az Európai Parlamentben, Tőkés László alelnök 2011. december 2-án levélben fordult Szájer József képviselőhöz, az Európai Néppárti Frakció alelnökéhez, valamint Gyürk András képviselőhöz, a Magyarországi Néppárti Küldöttség vezetőjéhez, tudomásukra hozva, hogy a parlamenti ciklus második felére nem kívánja meghosszabbíttatni alelnöki mandátumát, s ennek megfelelően a 2012 januárjában sorra kerülő választásokon nem vállalja a jelöltséget erre a tisztségre.
Levelében Tőkés László köszönetet mondott azért, hogy a magyar delegáció jelölésével és a néppárti politikai csoport támogatásával a Magyarország államelnökévé megválasztott Schmitt Pál nyomdokába lépve választották meg az Európai Parlament alelnökének.
„Másfél esztendőre terjedő szolgálati időmet igyekeztem a lehető leghasznosabban és legeredményesebben kitölteni. A »Keresztény Európát« meghirdető képviselői programom szellemében – egyebek mellett – a Lisszaboni Szerződés 17. cikkelye értelmében munkálkodtam az EU intézményei és az egyházak közötti párbeszéd előmozdításán és intézményesítésén, ami közvetlen módon is alelnöki hatáskörömbe tartozott” – írta levelében erdélyi képviselőnk, majd arra mutatott rá, hogy az EP-képviselői feladatai mellett miért nem folytatja az alelnöki munkát.
„Folytatva, amit 2007-ben elkezdtem, tehát az EP-képviselői vállalásaim mellett a rendelkezésemre álló minden időmet és energiámat az erdélyi magyarság otthoni szolgálatára kívánom fordítani, különös tekintettel a tavaly elkezdődött nemzetpolitikai rendszerváltozásra, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács mozgalmi és intézményi tevékenységének a kiterjedésére, valamint az Erdélyi Magyar Néppárt létrejöttére és az abban betöltött védnöki szerepkörömre” – olvasható a levélben.
Ezeket olvastad már?
Amint az közismert, legutóbbi – budapesti – találkozásuk alkalmával, Orbán Viktor miniszterelnök és Tőkés László, az EMNT alelnöke „stratégiai szövetségüket” megerősítve egyeztettek erdélyi, illetve nemzetpolitikai kérdésekben. Erdélyi képviselőnk a kormányfővel is közölte, hogy a következő időszakban, az európai érdekérvényesítés mellett, nagyobb hangsúlyt kíván fektetni a hazai munkára – az erdélyi és Kárpát-medencei politizálásra.
„Dolgoznunk kell, ha élni akarunk, és akarunk élni, tehát dolgozni fogunk” – írta Kós Károly a Kiáltó Szóban, 1921-ben. Címtől és rangtól függetlenül, odakint vagy idehaza: dolgoznunk kell, és dolgozni fogunk” – zárta levelét Tőkés László, az Európai Parlament magyar néppárti küldöttségének a tiszteletbeli elnöke.