Megjelent a Hivatalos Közlönyben a keddről szerdára virradó éjszaka a Büntető törvénykönyvet és a Büntetőjogi perrendtartási törvénykönyvet módosító sürgősségi rendelet.
A rendelet szövege értelmében a hivatali hatalommal való visszaélés csak abban az esetben minősül bűncselekménynek, ha az okozott kár meghaladja a 200.000 lejt. A szolgálati visszaélésen ért személy hat hónaptól három évig terjedő szabadságvesztéssel sújtható – áll a rendeletben, amely azt is leszögezi, hogy „jogszabály kibocsátása, jóváhagyása vagy elfogadása” nem minősülhet hivatali visszaélésnek.
A rendelet értelmében a bűnpártolást nem büntetik, amennyiben azt „valamelyik családtag vagy legfeljebb másodfokú házassági rokon” követi el, illetve „jogszabály kibocsátása, jóváhagyása vagy elfogadása” esetén sem.
A rendelet ugyanakkor törli a Büntető törvénykönyv 298., a munkahelyi hanyagságról szóló cikkelyét, és módosít a Büntető törvénykönyv 301. cikkelyének első, az érdekellentétre vonatkozó előírásán is.
A rendelet szövege szerint a Büntető törvénykönyv módosítására vonatkozó előírások a jogszabálynak a Hivatalos Közlönyben való megjelenésétől számított 10 nap után lépnek életbe.
Kedd esti ülésén sürgősségi rendelettel módosította a kabinet a Büntető törvénykönyvet és a Büntetőjogi perrendtartási törvénykönyvet.
„A sürgősségi kormányrendelet módosítja és kiegészíti a Büntető törvénykönyvet és a Büntető perrendtartási törvénykönyvet. Gyakorlatilag ezzel a rendelettel összhangba hoztuk a Büntető törvénykönyveket az Alkotmánybíróság határozataival, amit vagy a kormánynak, vagy a parlamentnek kellett megtennie” – mondta a tárcavezető.
Arra a kérdésre, hogy miként módosítja a rendelet a hivatali visszaéléssel kapcsolatos előírásokat, Iordache úgy válaszolt: „Töröltük az előzetes feljelentés kötelezettségét, amelyet a civil társadalom és az egyszerű állampolgárok kifogásoltak, és összhangba hoztuk az előírást az Alkotmánybíróság döntéseivel”.
Forrás: AGERPRES
