Kezei alatt a lámpák életre kelnek, mindegyiknek története van, előszeretettel használja a népi motívumokat alkotásaiban, amelyek hangulata bármelyik szobát kastéllyá varázsolnak. Antal-Váradi Judit-Anna bejegyzését olvashatjátok.
„A világon a legszebb dolgok a törékeny üvegek és a rövid életű hópelyhek a tenyereden…” – így kezdődik egyik kedvenc idézetem, és talán innen indult az üvegeim díszítésének a története is… Mert mi lehet annál szebb, mint az amikor a díszes üveget megvilágítja a fény?! A beszűrődő napfény, a sejtelmes természetes fény, vagy akár a mesterséges fény.
Életünk nagy részét sötétségben töltjük. Hiszen az ősz beálltával rövidülnek a napjaink, és a telet szinte csak a sötétség élteti. De az üvegen keresztül ezeket a szürke, komor délutánokat, estéket igazi színpompává varázsolhatjuk. Ezen elgondolás alapján hoztam létre, álmodtam meg az úgynevezett „hangulatlámpákat”, amelyek csodás díszei lehetnek a lakásunknak. Egy nappali sarkának, a hálószobánk megvilágításának, de a könyv lapjainak is igazi hangulatot áraszthatnak.
Jelenleg a legkedveltebb és legelterjedtebb, a pipacsvirág mintás hangulatlámpa. Rá pillantva egy percre ott állunk a réten, a szemeinket és lelkünket simogató pipacsmező közepén. Talán még a lengedező szellőt is érezhetjük a bőrünkön. És hogyha már láttál a naplementében pompázó pipacsmezőt, azt a pillanatot a szívedben örökre elraktározod, és azokon a szürke estéken előveheted, hogy ismét erőt meríts a folytatáshoz. De amennyiben ebben a csodában nem volt részed a hangulatlámpa tökéletesen visszaadja ezt az érzést… hiszen éppen azokban a fényekben pompázik amelyekre csak ez a virág és a nap képes, mert a pipacs szirma nem töri meg a fényt, hanem utat enged neki, hadd cirógassa a földanyát, és éppen úgy mint mi emberek, erőt merítsen a folytatáshoz.
Legfrissebb hírek
Egy másik talán mondhatni örök kedvenc, a nagyanyáinktól örökölt népi motívumok, amelyek a mai modern korban talán kezdenek elveszni. És ahhoz, hogy gyermekeink, unokáink továbbra is ismerjék és tudják, hogy mi az az örökség melyet az őseinktől kaptunk ,muszáj ápolnunk és megtartanunk azt. Mint ahogy azt Wass Albert megfogalmazta: “Utolsó szent örökségünk ez, amit senki tőlünk el nem vehet: népművészetünk ősi titka. Isten adta, tündér ihlette, ember álmodta örökség ez, melynek egyetlen tulajdonosa a Magyar, bárhol éljen is.”
A tulipán motívuma elválaszthatatlan a magyar népművészettől: bútorokon, munkaeszközökön, edényeken, háztartási eszközökön, fejfákon, ruhákon egyaránt megjelent és igyekszünk mind a mai napig megjelentetni. Őseink még beleszülettek a hagyományba, tehát számukra ezek a szimbólumok nem maradtak némák, mint a mai kor embere számára. Ezért is tartom nagyon fontosnak, hogy a mindennapi életünkben szerepet kaphassanak ezek a motívumok, használati tárgyaink által, és arra késztessenek, hogy soha ne felejtsük el őket. Itt született egy újabb lehetőség, hogy a hangulatlámpákon is éppen olyan fontos szerepet kaphassanak, mint életünkben egyéb dekorációs termékeimen. Hát tegyük újra életünk részeivé azokat, és rezgésszinten uraljuk is őket!… És akkor ne feledkezzünk meg a népmeséinkről sem, mely szintén az ősi tudásunk része. Ezek fenntartása, ápolása mind-mind fontos és a teljességhez tartozik. Ezért is örvendek ,hogy ezeknek az ápolásában egy leheletnyi szerepet kaphattam én is.
Egy másik tematikája a hangulatlámpáknak a modern kor színeinek játéka. Melynek ugyancsak nagy ereje és hatása lehet. A színek, a mindennapi életünkhöz tartoznak. Gondolkodtatok-e már rajta, hogy milyen lenne az élet a színek nélkül?! Vajon milyen lenne, hogyha nap mint nap fekete fehérben kellene éljünk. Hogyha nem ismernénk a színek hatalmát! Biztos vagyok benne, hogy sokáig nem sikerülne az emberiségnek életben maradnia. Mert a színeknek hatalmuk van felettünk. Minden tudásunk, elképzelésünk, élni akarásunk a színekről szól…csak birtokolni kell tudni őket. Minden szín egy-egy bizonyos energiatípust hordoz. És a sok-sok energiaforma, azok keveredése alkotja a világunkat, az életet. A kedvenc színek meg arra adnak választ, hogy milyenek is vagyunk mi valójában, vagy milyen az éppen aznapi hangulatunk.
És hogy megértsétek, hogy miért volt számomra olyan fontos mindezeket leírni, elmesélni hadd egy idézettel zárjam le. Amelyen érdemes elgondolkodni, mert megfejteni úgysem lehet: „Mi célja lehetett (…) Istennek? Ha az éjszaka rendeltetése az álom, az öntudatlanság, a nyugalom, a nagy feledés, miért kell szebbé tenni az éjszakát, mint a nappalt, miért édesebb, mint a hajnal és az este, és ha a hold, ez a lassú, elbűvölő, a napnál költőibb csillag olyan tapintatos, mintha az volna a feladata, hogy felkeresse, ami a fény elől érzékenyen elrejtőzik – miért világítja át mégis oly ragyogóan a sötétséget?” … éppen úgy mint az én szeretett lámpáim!
Antal-Váradi Judit-Anna – Sweet Home Decoration
Email: sweethomedecoration@yahoo.com
