– Olvasóink nem igazán hallottak eddig a korrektori, szerkesztői szakmáról. Mivel is foglalkozik egy korrektor és tördelőszerkesztő?
– A korrektort a helyesírás őrének is nevezhetnénk, ő az, aki az utolsó vesszőhibát is észreveszi a szövegben, ellenőrzi a mondatszerkezeteket, és nem utolsósorban vadássza a különféle helyesírási hibákat. Munkája során nem kerül reflektorfénybe, amolyan szürke eminenciás, aki minden tőle telhetőt igyekszik megtenni, hogy igényes szövegeket adjon ki a kezéből.
Szerintem sokkal jobban elismerhetnénk a munkájukat, mivel nélkülük nem valószínű, hogy hibátlan lesz a könyvben, újságban, vagy akár az interneten megjelenő írásunk. Először középiskolás koromban unokatestvéremtől, a Hargita Népénél dolgozó Gergely Erikától hallottam erről a szakmáról, sőt ő volt az, aki a legelső, általam írt újságcikket is kijavította. Jó pár év múlva együtt alapítottuk a Szövegkovácsot.
Most pedig ideje visszakanyarodni a témához. Ha nagyon leegyszerűsítjük a könyvkiadási folyamatot, a javított kézirat a korrektortól a tördelőhöz kerül. Ő az, aki nyomdakésszé alakítja az általunk leírtakat. Beállítja a margókat, dönt az oldalméretről, kiválasztja a betűméretet és a betűtípust, majd a tipográfiai szabályokat figyelembe véve a szöveget úgy rendezi, hogy tetsszen a szemnek. A betördelt változat ideális esetben újra a korrektorhoz kerül, aki újra átnézi és jelzi a tördelőnek az esetlegesen benne maradt hibákat. A Szövegkovácsnál ebben a szellemben igyekszünk dolgozni.
– Temérdek írásos anyag jelenik meg a világhálón, tele helyesírási hibával. Hogyan lehetne ezt korrigálni?
– Sajnos erre nincs egy általános recept, és nemcsak a világhálón, hanem az utcán is számos helytelen szöveggel találkozunk, elég, ha a plakátokra, szórólapokra, cégtáblákra gondolunk. Immár több mint 300 fotó van a gyűjteményünkben az ilyen jellegű elírásokról, amelyeket magyarázatokkal együtt a Facebook-oldalon is megosztunk. A korrigálással kapcsolatban egyetlen tanácsom lenne: ha valaki egy kicsit is igényes és fontosnak tartja a magyarságát, közzététel előtt még egyszer olvassa el a szövegét, akár hangosan is, használja a szövegszerkesztő helyesírás-ellenőrző programját, vagy ha nincs türelme ehhez, küldje el egy hozzáértő személynek. Ne feledjük, hogy a helyesírásunk elsősorban minket minősít.
Ezeket olvastad már?
– A közösségi oldalukon szoktuk követni a Buborékok rovatukat. Honnan született az ötlet?
– Talán abból, amivel többek között ma is foglalkoztam. Ha találtam egy helytelenül írt szót, megjegyeztem vagy leírtam egy füzetbe. Később arra gondoltam, hogy jó lenne másokkal is megosztani a helyes változattal együtt. Sokat gondolkodtam a körítésen, végül a színes buborékokra esett a választás. Így hetente, minden hétfőn, kilenc szót kapnak az érdeklődők. Eddig pozitív visszajelzések érkeztek, sőt vannak olyanok, akiknek a Szövegkovács Facebook-oldalán ez a kedvenc rovatuk.
Mosogató szivacs (magától mosogat) – Fotó: Léphaft Pál vajdasági karikaturista munkája
Mosogatószivacs (edények, evőeszközök stb. tisztítására használt szivacs) – Fotó: Léphaft Pál vajdasági karikaturista munkája
– Ki veheti igénybe egy korrektor, tördelő munkáját?
– Azt is mondhatnám, hogy szinte bárki, aki például könyvet szeretne kiadni vagy szövegeket jelentetne meg a világhálón. Ez lenne az ideális, azonban sajnos egyre többen mellőzik a korrektor munkáját. Rengeteg pénzt költenek a dizájnra, de az már kevésbé érdekli őket, hogy a szövegük minőségével milyen képet mutatnak magukról. És ez nemcsak magánszemélyekkel, hanem cégekkel, egyesületekkel stb. is előfordul. Szerencsére az utóbbi időben javítottunk honlapszövegeket, verses- és novellásköteteket, megrendelésre készítettünk interjúkat, vagyis lassan-lassan az emberek kezdenek rájönni, hogy ennek a munkának is van értelme.
– Milyen jellegű szövegekkel a legkönnyebb és a legnehezebb foglalkozni?
– Szerintem ez témafüggő. Például jobb szívvel olvasunk egy novellát, regényt vagy verset, mint egy táblázatokkal, grafikonokkal, matematikai egyenletekkel teletűzdelt kéziratot. Előbbit talán könnyebb javítani és a tördelése is egyszerűbb, utóbbi viszont nem egyszer nagyon megdolgoztat. De az is meglehet, hogy egy regényben számtalan helyesírási hiba van, ami jócskán bonyolíthatja a munkát.
– Melyik volt eddig a kedvenc munkája?
– Hirtelen több is eszembe jutott, de inkább nem mondanék címeket. Főként azért, mert mindegyik munkából tanul a korrektor és a tördelő is. Érdekes történetekkel találkozunk, amelyeken néha nevetünk, máskor pedig a sírás fojtogat. Az is megtörténik, hogy olyan emlékeket idéz fel az egyik fejezet, hogy képtelenek vagyunk folytatni az olvasást. Néha szövegírással is foglalkozom (pl. honlapszövegek), ami próbára teszi a kreativitásomat, de talán ezt szeretem a legjobban.
MÚRE díjátadó ünnepség 2015. Középen a két alapító: Gergely Erika és Farkas-Ráduly Melánia, balról Rácz Éva, a MÚRE elnöke, jobbról pedig Szűcs László, a MÚRE egyik alelnöke.
– Mit sikerült megvalósítani az elmúlt évben?
– Ha a 2016-os évre gondolok, azonnal eszembe jut a Kárpát-medencei Fiatal Közgazdászok Találkozója, amelyet Kolozsváron szervezett a RIF, vagyis a Romániai Magyar Közgazdász Társaság, az RMKT Ifjúsági Frakciója. Mivel a zárónap egybeesett a magyar nyelv napjával, írtam a szervezőknek, hogy valamilyen formában jó volna összekötni a kettőt. Miután rábólintottak, az Akadémiai Kiadónak is küldtem e-mailt, amely három utalványt ajánlott fel A magyar helyesírás szabályai 12. kiadásának internetes változatához. Az általunk összeállított kérdéseket kinyomtatva osztottunk szét a résztvevők között, végül mindhárom nyeremény gazdára talált. Első olvasásra szokatlannak tűnhet a kezdeményezés, de szerintem nagyon hasznos volt.
– Mit fog ajándékozni nekünk 2017-ben a Szövegkovács?
– Annyi tervem, tervünk van, hogy Bégát, Marost vagy akár Dunát is lehetne rekeszteni velük. Két-három saját kiadványt is tervezünk, amelyeknek például iskolások és vállalkozók is hasznát vehetik. Remélhetőleg a kiadáshoz szükséges pénzt előteremtjük majd. Bízom benne, hogy a csapatot is sikerül bővíteni, szerencsére már vannak olyanok, akik mellénk álltak, neveket viszont egyelőre nem mondok. Természetesen továbbra is lesznek blog- és Facebook-bejegyzések, amelyek remélhetőleg egyre népszerűbbek lesznek a jövőben, és sokakat ráébresztenek arra, hogy igenis szükség van az igényes szövegekre. Azt már mindenki maga dönti el, hogy miért…
Rólam
Farkas-Ráduly Melánia vagyok, az idén ötéves Szövegkovács egyik alapítója, a Nőileg magazin temesvári tudósítója, emellett magyar nyelvet tanítok választható tantárgyként Temesrékáson olyan gyerekeknek, akik otthon alig vagy egyáltalán nem beszélnek magyarul.
A Szövegkovácsra a Magyar Újságírók Romániai Egyesülete is felfigyelt, 2015 szeptemberében MÚRE-díjat kapott a nagykárolyi éves találkozón.
