A kabinet módosította szerdai ülésén az Adótörvénykönyvet – tájékoztat a kormány közleménye.
A szerdán elfogadott sürgősségi kormányrendelet értelmében kiterjesztik az 1 százalékos jövedelmi adórendszert azokra a kis- és középvállalatokra is, amelyek évi jövedelme 500.000 és 1.000.000 euró között van, és amelyek jelenleg 16%-os profitadót fizetnek.
„Ugyanakkor a rendelet törli a tanácsadási és menedzsmentcégekre vonatkozó kitételt, amelyek jelenleg csak akkor fizethetnek mikroadót, ha az ebből a tevékenységből származó jövedelmük nem haladja meg az összjövedelem 20 százalékát. Ugyanakkor ezt a rendszert kiterjeszti az olyan jogi személyekre is, amelyek eddig nem ebbe az adókategóriába tartoztak (biztosítás, tőkepiac, bankok, szerencsejátékok, nyersanyag kitermelés)” – írja a közlemény.
A rendelet belefoglalja a belföldi jogrendbe az Európai Uniónak a profitkivitelre vonatkozó 2016/1164/EU irányelvét, amelynek az a célja, hogy megakadályozza a multinacionális cégeket, hogy jövedelmüket adóparadicsomokba menekítsék.
A rendelet két százalékponttal, 39,25%-ról 37,25%-ra csökkenti a kötelező társadalombiztosítási járulékokat, illetve kilencről háromra korlátozza a járulékok számát, mégpedig egészségbiztosítási járulék (CASS) és nyugdíjbiztosítási (CAS) járulék, amit a munkavállaló nevében fizet a munkáltató, illetve a munkabiztosítási járulék, amit a munkáltató fizet.
Ugyanakkor bizonyos munkakörökre 4, illetve 8 százalékos többlet nyugdíjbiztosítást kell befizetni.
A rendelet 10%-ban határozza meg az egészségbiztosítási járulékot.
A jogszabály új módszert állapít meg a független tevékenységet folytató személyek esetében (tanácsadók, könyvvizsgálók, orvosok, ügyvédek, közjegyzők): ezek ‘nem a jövedelmükre fizetnek társadalombiztosítási járulékot, hanem a számítási alapnak a CAS esetében egyenlőnek kell lennie legalább az országos bruttó minimálbérrel, míg a CASS esetében egyenlőnek kell lennie a bruttó minimálbérrel’ – írja a dokumentumban.
A jogszabály szerint a nyugdíjasoknak, a munkanélkülieknek, a gyermeknevelési szabadságon lévőknek, más állami támogatásból élőknek nem kell egészségbiztosítási járulékot fizetniük, amennyiben ‘nem rendelkeznek olyan jövedelemmel, amelyre kötelező a CASS befizetése’.
A rendelet bevezeti a munkáltató által fizetendő, 2,25 százalékos munkabiztosítási járulékot.
‘A munkabiztosítási járulék (…) magába foglalja a bérgaranciaalap, munkanélküli alap, a betegszabadság és munkabaleseti alaphoz való hozzájárulást.
A rendelet 16 százalékról 10 százalékra csökkenti a jövedelemadót.
A módosítás 1.500-ról 1.950 lejre növeli azt a határt, ameddig fix összegű jóváírás eszközölhető az eltartásban lévő személyek után. Ugyanakkor 3.000 lejről 3.600 lejre nő az a határ, ameddig csökkenő mértékű jóváírás alkalmazható.
A 3.600 lejnél nagyobb jövedelműeknél nem alkalmazható személyi jóváírás.
Forrás: AGERPRES
