Szent Kristóf-ábrázolás lehetett a küküllővári református templom „tatárfeje”

Egy új kutatás szerint Szent Kristóf-ábrázolás lehetett a dél-erdélyi Küküllővár (Cetatea de Balta) református temploma mindeddig tatárfejnek tekintett falfestménye. Az Árpád-kori falrészeket is őrző templomot a magyar állam támogatásával újították fel az elmúlt években, és a templom kuriózumának számító, tatárfejként ismert falképet a felújítás keretében elvégzett falkutatások során sikerült értelmezni.

Amint Lángi József falkép-restaurátor az MTI-nek elmondta, a templomtoronynak a hajó padlásterében levő oldalán található falképmaradványt Köpeci Sebestyén József erdélyi heraldikus tisztította meg, írta és rajzolta le először a 20. század elején, és ő vetette fel a tatárfej magyarázatot is. Számára csupán a figura által viselt, tatáros jellegűnek ítélt sapka sugallta ezt az értelmezést. Később Kelemen Lajos, az erdélyi műemlékvédelem kiemelkedő alakja úgy vélte: azért festhettek tatárfejet a templom falára, hogy intő jelként emlékeztessen az 1241-es tatárjárásra, mely elpusztította a környék lakosságát. Mint magyarázta: hasonlóképpen emlékeztetnek a magyarokat ábrázoló nyugat-európai szobrok a kalandozó magyarok pusztításaira.

Lángi József elmondta, hogy a küküllővári templom eredetileg egytornyúra épült, de még az Árpád-korban visszabontották, és kéttornyúvá építették át, aztán később a két tornyot összekötötték, és egyetlen, szokatlanul széles toronnyá alakították. Az Árpád-kori átépítéskor készülhetett a tatárfejnek tekintett falfestmény, amely eredetileg az északi torony északi külső falát díszítette, és a templom 15. századi átépítése során került a padlástérbe. A szakértő szerint a templom 19. század végi felújításakor sok vakolatot távolítottak el a falakról, de ennek ellenére a mostani felújítás során megtalálták a fejhez tartozó test ábrázolásának a töredékeit.

„Az ilyen hatalmas alakok a templomhomlokzatokon Szent Kristóf-ábrázolások szoktak lenni” – jelentette ki Lángi József. Hozzátette, sem a tatárfej-értelmezés bizonyítására, sem a Szent Kristóf-értelmezés alátámasztására nincs semmilyen forrás, de míg tatárfejre nincsen máshol példa, megannyi ismert analógia utal Szent Kristófra. A falkép-restaurátor magyarázata szerint a középkori templomoknak leggyakrabban a település felé eső homlokzatára festették Szent Kristóf alakját. Egy kegyes hagyomány szerint ugyanis, aki reggel felkelve Szent Kristófra pillant, azt aznap nem érheti szerencsétlen halál.

RSS Feed Beágyazás

Legfrissebb hírek

    Lángi József elmondta: sok ilyen ábrázolás volt a középkori templomok homlokzatán, de a klímaviszonyok miatt kevés maradt fenn. A Küküllővártól alig 30 kilométerre fekvő Darlac, és a vele szomszédos Somogyom szász templomán azonban felszínre kerültek hasonló ábrázolások. A restaurátor az alak fejviseletét, és vágott szemét sem tartja különlegesnek. Mint megjegyezte: a román kori festészetben általában valamilyen fejfedővel festették Szent Kristófot, és a küküllővárihoz hasonló süveges ábrázolásra is van példa. A kor festészetében pedig általánosnak tekinthető a mandula vágású szem.

    A magyar állami támogatással felújított küküllővári református templomot hálaadó istentiszteleten adják át november 19-én. Diószegi László, a felújítást irányító Teleki László Alapítvány igazgatója az MTI-nek elmondta, hogy egy erdélyi szász mester töredékes állapotban előkerült falfestménye irányította rá figyelmüket a küküllővári templomra.

    A Nemzeti Kulturális Alap meghívásos pályázatán nyerték el azt a tíz-, majd harmincmillió forintos támogatást, amelyből első ütemben a műemléképület kutatása, felmérése történt meg, elkészültek a felújítás tervei, és beszerezték a kivitelezéshez szükséges engedélyeket is. A második ütemben elkészültek az átfogó műemlék-restaurátori munkák: a tetőzet felújítása, a tartószerkezet megerősítése, a nyílászárók részleges cseréje, a homlokzatok és a templombelső restaurálása a középkori részletek bemutatásával, padlócsere és a jelentősebb kőelemek restaurálása. A Rómer Flóris Terv keretében sikerült további kétmillió forintot fordítani olyan munkálatokra, amelyek szükségességére a felújítás során derült fény – idézte fel Diószegi László.

    Emődi Tamás, a kutatásokat és műemlék-helyreállítást tervező építész az MTI-nek elmondta, hogy az elvégzendő műveletek fontossági sorának a felállítása jelentette a legnagyobb kihívást. A Teleki László Alapítvány révén ugyanis az átlagosnál nagyobb összegű támogatáshoz jutottak, ami azonban nem volt elég a rendkívül komplex épület teljes felújításához. Nem tudtak például foglalkozni a templomhajó kazettásnak tűnő, valójában azonban préselt lemezből készült mennyezetével.

    Küküllővár református temploma az okleveleken először 1177-ben említett ispánsági vártól mintegy egy kilométerre délre, a mai település egy dombján áll. Az Árpád-kori falakat is őrző templomot először az 1332 évi pápai tizedjegyzékben említik, egy 1415-ből származó oklevél pedig azt jelzi, hogy a templom Szent István király tiszteletére épült. A rendhagyó alaprajzú templom egy széles nyugati torony-részébe egy román kori templom jelentős maradványa ékelődik, amelyet egy nagyméretű gótikus templom struktúrájába illesztettek bele.

    A küküllővári református gyülekezetnek ma mintegy kétszáz tagja van.

    Share this post

    PinIt
    scroll to top