Már majdnem kimentem a vásárhelyi napokra… De aztán meggondoltam. Nem, nem az esős idő késztetett arra, hogy itthon maradjak. Idehallatszik a műsor…Immár három órája megkezdődött, és vagy bumm-bumm-ot hallok, vagy azt, hogy egy női hang hergeli valamivel a közönséget, most egy fél órája csak román népzenét… Az, hogy “curáj” időnként tisztán és érthetően kihallatszik.
Felháborít az egész. Ízléstelen, népbutító rongyrázás! Hol marad a kultúra? Arról nem beszélve, hogy a város KÉTNYELVŰ!!! Mi ez a töméntelen románoknak szóló program?Néha egy-egy magyar akármit szemszúrásból betesznek… Miért van az, hogy a főtéri “népművészeti” vásárban húsz román és mindössze négy magyar árus van? A szépségversenyen csak románok indultak. Hol maradnak a magyarok? Azt hiszem, többségük otthon… Mert ez a “vásárhelyi napok” rendezvény már rólunk, nekünk nem is szól… Ráadásul a magyar feliratok is helytelenek… A anyanyelvünkkel is csúfolódnak?
Itt is meg akarják mutatni, hogy lassan mindent ami magyar, kiirtani szándékoznak a városunkból? Kezdve a tűzcsapoktól, a négyes iskolán át, végül a magyar kultúrát is? Miért nem lehet tiszteletben tartani bennünket, a szokásainkat, a hagyományainkat, a magyarságunkat? Mi folyik itt már megint? És főként meddig folyik???
Ami szomorú, hogy hagytuk. Ide jutottunk,. Hogy a kapun belül már nem vagyunk gazdák. S a kakukk beleült a fészkünkbe. És már jajveszélkelni sem tudunk. Vásárhely magyar népe mikor vonul ki az utcára, csak úgy, hogy méltóságáért felemelje szavát? Hogy észrevetesse, még vagyunk legalább ötvenezren, akiket nem lehet csóré-kolbásszal s ingyen-sörrel beetetni. A drága képviselőink meg falaznak rendesen, mert nekik is jut az ingyenkonyháról.
Marad a reményünk, hogy talán a Vásárhelyi Forgatag kissé másabb lesz…
Lakó Péterfi Tünde – Van 1 percem
Fotó: Plugor Árpád
